Anti-Kriegs Museum

A múzeum magyarra faordítva: háborúellenes múzeum. Az intézmény kifejezetten elrettentő dolgokat gyűjtött össze a háborúval kapcsolatban, hogy minden látogatónak feltehessék a kérdést: mivégre volt mindez? A kiállítás egy részét arconlőtt hadirokkantak fényképei teszik ki, mondanom sem kell, hogy nem volt szívderítő látvány. Volt egy pinceszint is, ahova ki volt írva, hogy egyszerre csak 30-an tartózkodhatnak lent. Amikor lementem egy csoporttal, akkor tudtam meg, hogy azért, mert lent egy légópince van, semmi több. A pincét korabeli tárgyakkal berendezték, és a képen látható férfi egy negyed órás előadást tartott a második világháború szőnyegbombázásainak idejéről. Ami számomra ismeretlen volt ebben a helyiségben, az egy fólia-és textil bőrőnd volt, amibe a csecsemőket tették gáztámadás esetén. Levegőhöz úgy jutott a benne lévő gyerek, hogy egy fújtatót működtetett az aki vitte ezt a "csomagot".

A múzeum honlapja itt elérhető:

http://www.anti-kriegs-museum.de/

Zucker Museum - Amrumer Straße 32

A Múzeumok Éjszakáján a Cukor Múzeum volt a hab a tortán!

Miután rá kellett jönnöm, hogy a németek ingerküszöbe az undorító és a gusztustalan tekintetében magasabban van, mint a miénk, - mivel mindent formalinba tesznek, ami él és mozog és kiállítanak - azt hittem, hogy a cukor múzeumban gusztusos édességeket fogok nézegetni. Tévedtem. Szinte a bejáratnál egy cukorrépa fogadott, de nem akárhogyan, hanem: FORMALINBAN!

Tehát helyesbítek: a németek nemcsak mindent formalinba tesznek, és kiállítanak, ami élő és mozog, hanem mindent, ami élő volt valamikor...

Ez volt a tanulság, amit levontam. :)

Egyébként a múzeum kétszáz éves cukordarabokat őriz, meg a gyártáshoz szükséges eszközöket mutatja be, külön tárlóban volt a cukor 16 fehérségi fokozatát bemutató kis fa doboz. hangulatkeltésként pedig a világ minden tájáról becsomagolt kockacukrokat, cukroszacskókat, meg ezüst cukortartókat halmoztak fel. Tehát szép anyag volt kiállítva, különösen a cukorrépa-akvarellek voltak szépek.

Meditzinhistorisches Museum

Naturkunde - Természetrajzi Múzeum

S-Bahn 41-en készült portrék

újabb könyvek - Boesner, Nunsdorfer Ring 31.

Duchamp teljes életműve 1000 oldalon, 25€-ért!!!

Fontana kismonográfia, a tipikus Taschen kiadásban 1€-ért! (igaz, hollandul, de a reprodukciók attól még nagyon jók)

William Blake festészettechnikáját kutató és leíró könyv, angol nyelven! (5€...)

Boesner - Nunsdorfer Ring 31., Berlin-Marienfelde

A művészellátóhálózat Berlinben található legnagyobb üzletét látogattam ma meg. A honlapon található egyzserűsített térkép kicsit félrevezetett.

Az utamat az Antotnplatz-ról kezdtem (ez Észak-kelet-Berlinben van, a Weisensee nevű kerületben). Az M4-es jelzésű villamossal 3 megállót mentem a Greifswalderstraße S-Bahn megállóig. (Az S-Bahn itt olyan, mint nálunk a HÉV, bár valójában ugyanúgy keresztül megy a város központján is, mint bármelyik metró. A szerelvények sem nagyon különböznek.) Berlin központját, vagyis az A zónát két ilyen S-Bahn gyűrű veszi körül (41-es és 42-es, amik egymással ellenkező irányba mennek). Természetesen a rossz irányba szálltam, tehát a körgyűrű hosszabbik szakaszát tettem meg, mint amekkorát az ellenkező irányba kellett volna. A Paperstraße-nál kellett volna leszállnom, de mivel az útikönyvem kiadása úta átnevezték a megállót Südkreutz-nak, ezért túlmentem a megállón hárommal, mire észrevettem, mi történt. Végülis elérkeztem a Südkreutz megállóhoz, és ott átszálltam a 2-es S-Bahn-ra. Öt megálló után le is szálltam a Schichauweg-nél. Innen azt hittem könnyen megtalálom, a boltot, de tévedtem. A Soroksári úthoz vagy Kőbánya külső területéhez hasonló léptékű környéken elég sokat bolyongtam, mire megtaláltam a boltot. Visszafelé már okosabb voltam, és az X83-as jelzésű busszal 3 megállót mentem a Schichauweg S-Bahn állomásig.

A 7000 négyzetméteres boltban egyébként tényleg mindent árultak, még faragni való köveket is. A másik Boesenerhez képest itt az 1500 oldalas termékkatalógust ingyen elvihettem volna (a másikban 10€-ba került), de sajnos már nem bírtam volna el.