Jüdisches Museum

A Zsidó Múzeum két épületből áll: az egyik egy régi (vörös tetős) a másik viszont egy modern épület mai Daniel Libeskind tervei alapján épült. Ennek az a különlegessége, hogy egyetlen négyzetes alaprajzú tér sincs benne, kivétel egy emlékkert, de az meg nem vízszintes. Az épületben a derékszögek aránya emiatt a megszokotthoz képest igen kevés. A pinceszint, mely belső tere három tengelyre épült (emigrálás, hagyomány és holokauszt tengelye) nagyon hatásos és nagyon kevéssel éri ezt el. A második és első emeleti szint, melyekbe egy hagyományos ismeretterjesztő kiállítást rendeztek be nekem kissé zavaros volt. Az építészeti struktúra agyon volt zsúfolva mindenféle tárlókkal, tablókkal, egyéb játékos berendezéssel, hogy interaktívvá tegyék a kiállított anyagot.

A legalsó szinten többször is olyan érzésem volt, mintha nagy látószögű optikán keresztül néztem volna a teret, de ez az épület sajátossága.
A emigrálásnak szánt tengely egyébként egy kertbe végződik, melyben rengeteg betonoszlop magasodik (kicsit hasonló a Brandenburgi kapu melletti emlékhelyre, csak kisebb). A holokausztra emlékező tengely pedig egy teljesen zárt térbe vezet, ahova csak egy kis résen keresztül szűrődik be a napfény. Mivel este voltam a múzeumban még ennyi világosság sem volt. A huszonöt méter magas lyukban úgy éreztem magam, mintha egy kút fenekén lennék.

Galerie Gebr. Lehmann - Lindenstraße 35

Eberhard Havekost "Festékjáték" című kiállítás valóban az olajfestékkel való játékot mutatta be. Kicsit olyan volt, mintha most próbálgatná ezt a műfajt. Kis színátmenetes vásznak mellett volt geometrikus absztrakt kép, emellett olyan vászon, amin 1 cm vastagon álltak az olajcsimbókok. A fő falon pedig a látogatókat fogadó információs pult azonos méretben trompe l'oeil-hatású képként függött.


A galéria honlapja:
www.galerie-gebr-lehmann.de

Galerie Michael Janssen - Rudi-Dutschke-Straße 26

Ebben a kiállítótérben két kiállítás is volt párhuzamosan, de mivel egy U alakú, hatalmas galériáról van szó, azért olyan volt, mintha két galériát nyitottak volna egybe. Az egyik felében Charif Benhelima Harlemben készített fényképsorozata volt, a másik tér egy Joris Van der Moortel-ről szólt. A harminc év körüli férfi egy performance keretén belül viasszal bevont egy hangszórót, miközben egy dobos és egy basszusgitáros aláfestő zenéjére néha hörgött valamit a mikrofonjába, és pengetett egy-két hangot a fehérre festett, majd szintén összeviaszozott hangszerére. A performance végeredménye és a folymat vidón is ki volt állítva.

www.galeriemichaeljanssen.de

Galerie Kai Hilgemann - Zimmerstraße 90/91

Torsteh Ruehle már harmadik önálló kiállítását rendezte ebben a galériában. A valamikori gyárépület órási belmagasságához igazította a képen látható három részből összetett festményét. A munkáira a következőek jellemzőek: emberek jelennek meg a képein fél centiméteres külső kontúrral, és alig látható halvány belső vonalakkal, színek szinte egyáltalán nincsenek. Egyébként a nagy kompozícióján is a formák erős kontúrozása jelenik meg. A látszólag átlagos irodabelsőben több kis ember is el van bújtatva, így egy játszótér hatását kelti az egész festmény.

A galéria honlapja:
www.kaihilgemann.com

Hengesbach Gallery - Charlotensrtaße 1

A mai kedvenc galériám ez volt. Dieter Kiessling egy órás videóját hosszú percekig néztem, mire rájöttem, miből is áll. A képen egy tizenkét és körüli sportszerelésbe öltözött fiú várakozó-tétovázó mozdulatait figyelhettük meg egy park közepén lévő teniszpályán. A fiú önkéntelen mozdulatait  figyeltem, és csak lassan vettem észre, hogy időnként lép egyet jobbra. Azután azt vettem észre, hogy a hátteret mintha az előbb egy kicsit más szögből láttam volna. Akkor raktam össze, hogy egy óra alatt a kamera körbe fordul, és a fiú leír egy teljes kört. A háttér tehát folyamatosan mozgott, csak olyan lassan, hogy ha dikert nem ezt figyeltem, akkor nem vettem észre. A film címe 360° volt.
A videón kívül még négy fényképe volt kint a művésznek egy-egy dobókocka mozgásáról. A belső tremben két szobor és egy papírplasztika volt Nikola Ukic-tól.



A galéria honlapja:
www.hengesbach-gallery.de

Frontviews Gallery - Rudi-Dutschke-Sraße 26

Kathrin Köster festményei nem is lennének olyan emlékezetesek, ha nem lettek volna úgy installálva, ahogyan. A nagy méretű vásznak a tereket elválasztó  ajtónyílásokba voltak támasztva, vagy éppen az ablak elé voltak fordítva úgy, hogy nem lehetett megnézni. Olyan kis háromszögletes festmény is akadt, amelyiket szemmagasságban, vízszintesen tettek egy posztamensre. A festmények épp akkora helyet hagytak, hogy el lehetett menni köztük.

www.frontviewsgallery.de

Konrad Fischer Galerie - Lindenstraße 35

Maria Hosé Burki fiatalokat bemutató fényképsorozatában a leginkább feltűnő a hihetetlen élességűre állított részletek voltak. Ezen kívül a tinédzserek arcait sosem mutatta meg, vagy azért nem látszott a modellek arca, mert csak részletet mutatott be a fotós vagy azért, mert szándékosan eltakarták a fiatalok az arcukat.





A galéria honlapja:

www.konradfischergalerie.de