30 nap alatt

143 bejegyzés

65 rajz

54 galéria

25 múzeum

6 templom (ebből 5 evangélikus)

9 zsidó emlékmű, dokumentációs központ, múzeum

5 bejegyzés modern épületekről

4 bejegyzés a street artról

3 köztéri szobor

2 kút

... és még egy-két dolog, ami művészettel kapcsolatos és Berlinhez kötődik

street art - Alias

street art - az egyik leghíresebb

Stopersteine - botlatókövek városszerte

"Amikor Gunter Demnig német művész fejéből 1993-ban kipattant az emlékező macskakő ötlete, akkor maga is úgy gondolta, hogy ez egy lesz az íróasztalfiókba süllyesztett projektek közül. Nem lett igaza. A Stolpersteine -azaz botlatókő- akció mára nemzetközivé nőtte ki magát. Gunter Demnig betonkockára applikált réztáblácskákba vési az elhurcoltak nevét, születésének és deportációjának időpontját, valamint meggyilkolásának helyszínét. Az így készült, macskakőre emlékeztető művet az áldozat utolsó szabadon választott lakhelyének bejárata előtt a járdába illeszti.

Mára 12500 német, osztrák és magyar ház bejárata előtt "botolhatnak" a városok és falvak lakói a környékükről elhurcolt szomszédok személyes történetébe. Ezek a macskakövek nem sírkövek, hanem elgondolkodtató mementók a lakóhelyek mindennapjaiban, melyek a történelmet láthatóvá és kézzelfoghatóvá teszik. Az áldozatokra való emlékezés így plasztikussá, testközelivé és elsősorban nyilvánossá válik."

East Side Gallery - Mühlenstraße

"A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlinés az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. Ahidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európamegosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.

1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

A Mühlenstraße déli oldalán fennmaradt a keleti fal (Hinterlandmauer) 1,3 km hosszú, később festményekkel díszített, East Side Gallery néven ismert szakasza." /Wikipedia/

Az East Side Gallery-t a fal lebontásának 20. évfordulója alkalmából teljes hosszában lefestették fehérre és szürkére, majd az eredeti festmények készítőit felkeresték és megkérték, hogy a letakart munkáikat ismételjék meg. Emiatt nem mindegyik festmény került az eredeti helyére vissza. Így a magyarokat egymás mellé rendezték.

Gerhes Gábor

 Kentaur (Erkel László)

 Gerber Pál

Rácmolnár Sándor és Gábor Imre

 Hejettes szomlyazók

St.-Thomas-Kirche - Luisenstädtischer Kanal és a Mariannenplatz között

A változatosság kedvéért ez a templom is evangélikus. Friedrich Adler tervei alapján épült 1865 és 1869 között. A berlini dóm után ez a legnagyobb ilyen típusú építmény. A centrális belső tér közepén elhelyezkedő vas-baldachin az egész térben valahogyan furcsán modernnek hat.

Mauerhaus - Bethaniendamm

Az East Side Gallery-hez közeledve, ami a Berlini fal sok-sok méter hosszan meghagyott része, egy érdekes házra leletem. A fal egy darabját építette be a török tulajdonos meglehetősen barkács módon. Annyira környezetbarát az építmény, hogy a falon keresztül kinövő fa is az épület részévé vált. A meglehetősen vendégszerető/váró házigazda (két nagyon elaggott) kanapét is kirakott a háza elé.