A változatosság kedvéért ez a templom is evangélikus. Friedrich Adler tervei alapján épült 1865 és 1869 között. A berlini dóm után ez a legnagyobb ilyen típusú építmény. A centrális belső tér közepén elhelyezkedő vas-baldachin az egész térben valahogyan furcsán modernnek hat.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: evangélikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: evangélikus. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. február 15., kedd
St.-Thomas-Kirche - Luisenstädtischer Kanal és a Mariannenplatz között
A változatosság kedvéért ez a templom is evangélikus. Friedrich Adler tervei alapján épült 1865 és 1869 között. A berlini dóm után ez a legnagyobb ilyen típusú építmény. A centrális belső tér közepén elhelyezkedő vas-baldachin az egész térben valahogyan furcsán modernnek hat.
2011. február 13., vasárnap
Sankt-Hedwigs-Kathedrale - Unter den Linden
A berlini templomok és dómok közül mind evangélikus volt, amit eddig láttam (kivéve az egy ökumenikusat). Az Unter den Lindenen-re néző Állami Operaház mögött van az 1773-ban épült katedrális.
"Szent Hedvig Szilézia, Berlin,Boroszló, Trzebnice, Krakkó védőszentje, emellett a jegyesek és a bujdosók (száműzöttek) védőszentje is. A Szent Hedvig Katedrális Berlin érseki székesegyháza." /Wikipédia/
Egy adat, ami magyarátazot ad arra, miért evangélikusak a templomok:
"Berlin lakosainak 59%-a vallja magát ateistának, 22%-a evangélikus (lutheránus), 9%-akatolikus, 2,7%-a tartozik más keresztény egyházhoz. A lakosság 6,2%-a tekinti magátiszlám vallásúnak, 0,35%-a zsidó vallásúnak és 0,2%-a buddhistának." /Wikipédia/
2011. január 20., csütörtök
St. Marienkirchen - Kaiser-Wilhelm Straße, Alexanderplatz mögött
A Máriának szentelt templomot nem tudni mikor alapították, de már a 13. században maradt fenn feljegyzés róla. Annyi bizonyos azonban, hogy Berlin legidősebb egyházi építménye. Valószínű, hogy ekkor épült a római katolikus templom, mely a reformáció óta evangélikus templommá lett.
Az evangélikus rítusnak megfelelően a falak fehérre meszeltek, csak a boltozati bordák szürkék. Az épület hosszanti oldalait sűrű és nagyon díszes írásokkal teli kőlapok borítják. Miután kezdett feltűnni, hogy sok rajtuk a barokkos kerethez illesztett koponya, rájöttem, hogy valószínűleg sírkövek. Egy két újabb faragott emlékmű (urnára boruló szomorkodó puttók) után nyilvánvalóvá vált. Szerencsémre a templomban éppen próbált egy kamarazenekar. A kivételesen szép templomi akusztika igazán alátámasztotta a hegedűs és a csellós játékát a karzaton, csak azt nem értettem, hogy az őket kísérő billentyűs miért játszik orgonahangra beállított szintetizátoron a nem kis méretű orgona helyett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
