St.-Thomas-Kirche - Luisenstädtischer Kanal és a Mariannenplatz között

A változatosság kedvéért ez a templom is evangélikus. Friedrich Adler tervei alapján épült 1865 és 1869 között. A berlini dóm után ez a legnagyobb ilyen típusú építmény. A centrális belső tér közepén elhelyezkedő vas-baldachin az egész térben valahogyan furcsán modernnek hat.

Sankt-Hedwigs-Kathedrale - Unter den Linden

A berlini templomok és dómok közül mind evangélikus volt, amit eddig láttam (kivéve az egy ökumenikusat). Az Unter den Lindenen-re néző Állami Operaház mögött van az 1773-ban épült katedrális.


"Szent Hedvig Szilézia, Berlin,Boroszló, Trzebnice, Krakkó védőszentje, emellett a jegyesek és a bujdosók (száműzöttek) védőszentje is. A Szent Hedvig Katedrális Berlin érseki székesegyháza." /Wikipédia/


Egy adat, ami magyarátazot ad arra, miért evangélikusak a templomok:
"Berlin lakosainak 59%-a vallja magát ateistának, 22%-a evangélikus (lutheránus), 9%-akatolikus, 2,7%-a tartozik más keresztény egyházhoz. A lakosság 6,2%-a tekinti magátiszlám vallásúnak, 0,35%-a zsidó vallásúnak és 0,2%-a buddhistának.^{" /Wikipédia/}

Berliner Dom - Lustgarten

"A berlini dóm (teljes nevén németül Oberpfarr- und Domkirche zu Berlin, a köznyelvbenBerliner Dom) egy evangélikus katedrális a Spree folyó szigetének északi részén, az úgynevezett Múzeum-szigeten, Berlin-Mitte nevű közigazgatási területén.

Az 1894 és 1905 között Julius Raschdorff tervei alapján olasz reneszánsz illetve barokkjegyekben épült templom az egyik legjelentősebb protestáns egyházi építményNémetország területén. A műemlékvédelem alatt álló templom részét képezi a központi, kupola alatti ún. (Predigtkirche) és a keresztelőtemplom (Tauf- und Traukirche). A főbejárat a park felől nyílik (Lustgarten). A templom alagsorában számtalan Hohenzollern-házi uralkodó nyugszik."

Ma ebben a dómban voltam egy orgonaprofesszor növendékeinek bemutatkozóján. A videó a dóm kórusának egyik szerepléséről készült. Azért tettem ide, mert ezt a videót legalább egy éve ismerem, de csak ma jöttem rá, hogy a felvétel a Berlini Dómban készül. A jellegzetes akusztika még egy ilyen videóról is felismerhető. Nagyon hosszú a lecsengése a hangoknak, és az egész teret nagyon puhán tölti be mind az orgona, mind az énekhang.

Sophienkirche -Große Hamburger Str. 29.

/így nem láttam a teplomot...internetes kép/

A Sophienkirche szintén evangélikus templom.

Az épületet Philipp Gerlach tervei alapján építették.

A teplomot 1713-ban avatták fel, mely nevét I. Friedrich porosz uralkodó harmadik feleségéről kapta. A teplomban a két hosszanti oldalon végigfutó urasági karzat hangsúlyos építészeti megoldása volt különleges. A mennyezetet sajnon nem igazán lehetett látni, mert éppen zöld hálóval eltakarták/illeteve a hulló vakolattól óvják meg a hívőket ezzel a megoldással. A teplom restaurálása évek óta folyamatban van

St. Matthäuskirche - Kulturforum

A Kulturforum együtteséből kicsit kiszakadva, de még ehhez tartozva áll a

St. Matthäuskirche. A Stüler tervei alapján 1846-ban épült neoromán

téglatemplom nemcsak a szakrális tér modern felfogásának egyik szép megoldása,

hanem egyben kiállítótér is. A hófehér falak előtt a Kulturforum más intézménye

által szervezett Caravaggio kiállítás kapcsán az olasz mester festményeienk

másolatai függenek. A keretezettlen vázondarabok hanyagsága valahogyan mégis

illik a majdnem pedáns templombelsőhöz. Egyedül az apszisban függő kép kapott

egy fekete keretet.

A templom belső terének puritánsága lehetővé teszi, hogy itt rendezzenek ökumenikus liturgiát. Ma este ökumenikus vesperás volt. A templom programjából ítélve arra következtettem, hogy a mondern belsőterű épület kifejezetten a kortárs egyházi zenék bemutatását helyezi előtérbe. A vesperáson ma egy orgonista, egy hegedűs és egy bariton működött közre. Az előadott művek ezek voltak:

- Helge Jörns -Psalmemeditation (Psalm 130), 2005

- Klaus Stahmer - Threnos (hegedűre és orgonára)

- Goffredo Petrassi - Lucis creator optime (bariton hangra és orgonára)

St. Marienkirchen - Kaiser-Wilhelm Straße, Alexanderplatz mögött

A Máriának szentelt templomot nem tudni mikor alapították, de már a 13. században maradt fenn feljegyzés róla. Annyi bizonyos azonban, hogy Berlin legidősebb egyházi építménye. Valószínű, hogy ekkor épült a római katolikus templom, mely a reformáció óta evangélikus templommá lett.

Az evangélikus rítusnak megfelelően a falak fehérre meszeltek, csak a boltozati bordák szürkék. Az épület hosszanti oldalait sűrű és nagyon díszes írásokkal teli kőlapok borítják. Miután kezdett feltűnni, hogy sok rajtuk a barokkos kerethez illesztett koponya, rájöttem, hogy valószínűleg sírkövek. Egy két újabb faragott emlékmű (urnára boruló szomorkodó puttók) után nyilvánvalóvá vált. Szerencsémre a templomban éppen próbált egy kamarazenekar. A kivételesen szép templomi akusztika igazán alátámasztotta a hegedűs és a csellós játékát a karzaton, csak azt nem értettem, hogy az őket kísérő billentyűs miért játszik orgonahangra beállított szintetizátoron a nem kis méretű orgona helyett.