Az emlékhely sajátossága, hogy bele lehet menni, ugyanakkor a sorban elhelyezett oszlopok között mindig ki lehet látni a rengetegből. Azt hittem, hogy labitintus-hatása lesz, de annál átláthatóbb. Lehet, hogy felületes az analógia, de a Felvonulási Tér '56-os emlékművéhez hasonlít egy kicsit (oszlopok, macskakövek...), csak ebből hiányzik minden heroikusság. Végtelenül lehangoló és monoton.
"2005. május 10-én adták át Európa hatmilliónyi meggyilkolt zsidóságának emlékhelyét. Az Emlékhelyet - hosszas viták közepette - Peter Eisenman New York-i építész tervezte, 1999-es nyertes nemzetközi pályázat alapján. A Berlin központjában lévő, mintegy kéthektáros tömb, mely nemcsak a náci birodalom központja, hanem a berlini fal melletti "halálövezet" része is volt, mára 2711 db, geometrikus rendben elhelyezett, beton sztélével borított nyilvános parkká alakult, a tervező szerint gyermekek játszóhelyeként, sőt családok piknikezésére is alkalmas módon. A sztélék 2.38 x 0.95 m alapterületűek, 0.2-4.7 m magasságúak, a park közepe felé gödör-szerűen lejtő gránit kiskocka-kő burkolatba vannak ágyazva. Az Emlékhelyet földalatti információs központ egészíti ki. Kemény világ, plasztikus, hullámzó látvány, igazi sírkert a szó európai értelmében." (Roth János, http://epiteszforum.hu/node/242)
