A múzeum iszlám gyüjteménye között helyett kapott egy üvegművészeti kiállítás (700-2010-ig készült tárgyakból). Az állandó kiállítás anyagához nem igazán illettek az üvegedények, teljesen szervetlen volt az iszlám művészet és a huszonegyedik századi üvegművészet együttes jelenléte egy térben. Egyetlen jobb munka volt ebből a szempontból: sok kör alakú üvegpént volt műanyag kábelösszekogóval rögzítve egymáshoz. Az üvegdarabok kiadtak két negyedgömböt, meg nnéhány oszlopot. A körök közötti üres terek némileg emlékeztettek ar arab motívumkincs geometriájára, de csak nagyon halványan. Az alkotó Scott Chaseling, a munkájának címe: Reflections. 2010-es a munka.
A másik kortárs üvegmű egy spontán alakuló, organikus formájú átlátszó és fekete "lényekből" és egy hasonló formájú párnaszerűségből állt. Mayra Kazoun 2003-as Önarcképét láttam. A felirat szerint egy performansz is része volt a műalkotásnak, de a német szövegből többet nem tudtam kihámozni.
Általános tapasztalat, hogy míg az állandó kiállítások nagy részét ellátják angol feliratokkal is, addig az időszaki kiállításokon szinte sehol sincs németen kívül más felirat. A Pergamonmuseum ebből a szempontból az egyik "leghanyagabb", mert itt teremről teremre változik, hogy mit feliratoznak a külföldieknek is és mit nem. Természetesen az Istár kapu és a többi nemzetközi hírességű műemlékük el van látva a megfelelő szöveggel.
